Ugrás a fő tartalomra

Követem

Ovis NAPIREND otthon is!




Egy jól meghatározott napirend elengedhetetlenül fontos a kisgyermekesek életében. Ennek fő célja nem a korlátozás, vagy a szabályok felállítása és betartatása, tehát nem a család szabályrendszerével egyenlő. A napirend állandósága, a tevékenységek ismétlődése biztonságot nyújt a gyerekek számára. A jövőre vonatkozó tudás, a kiszámíthatóság megnyugtatja őket, csökkenti a kiszolgáltatottság érzését, és növeli a bizalmat önmagukban és a környezetükben egyaránt. Azonban nem csak a kicsik számára létszükség az átlátható időbeosztás, hanem a szülőknek is. Nyugodtabb gyerek = nyugodtabb szülő! Csökkenti a stresszt, jobban tervezhetővé válik a rendelkezésre álló idő, úgy érezhetjük az irányítás a mi kezünkben van, ezáltal produktívak tudunk lenni. Ez hatással lehet egész lényünkre, könnyebben megküzdünk a nehézségekkel, és azonnal jobban fogjuk érezni magunkat.

Képtalálatok a következőre: napirend gyerekeknekAz intézményi nevelés színhelyeinek (bölcsőde, óvoda, iskola) erősen struktúrált napirendjei vannak, amik jól illeszkednek a gyermekek szükségleteihez. Ezek jó alapot adhatnak az otthoni napirend kialakításához, amelyet érdemes gyermekünkkel együtt elkészíteni, képek, piktogrammok segítségével érthetőbbé és színesebbé tenni, ezekkel segítve annak betartását. A közösen hozott döntések által elkerülhetővé válik az ellenkezés, szembeszállás, lázadás. A kompromisszumkészség legyen példamutató a gyerekek számára, engedhetünk valamely területen, ha cserébe a mi álláspontunk érvényesülhet egy másikon. 

A következetesség itt is meghatározó tényező a működésben, ám ez nem azt jelenti, hogy nem lehetne időnként kivételeket tenni, alkalmazkodni a váratlan helyzetekhez, újratervezni, vagy átalakítani. A lényeg, hogy mindezt gyermekünkkel együtt, közösen tegyük! Törekedjünk egy olyan vezetői szerep betöltésére, amely partnerkapcsolaton alapszik, legyünk szülők és ne főnökök!

Irányítás helyett → TANÍTÁS

Utasítás helyett → KÉRÉS

"Én" helyett → "MI"

"Csináld" helyett → "CSINÁLJUK EGYÜTT"


Idő
Tevékenység
Ötletek
7:00-8:00
Ébresztő, mosakodás, fésülködés, öltözködés
Ha nehezen ébredezik gyermekünk, alakítsunk ki kedves, pozitív töltetű rutinokat a napindításhoz. Pl.: napindító rövid(!) mese, vers, amit nagyon szeret, egy választott dalocska meghallgatása az ágyban (mire véget ér, fel kell kelni), pár perces beszélgetés a szülővel bármiről, összebújás, egy korty kakaó vagy narancslé elfogyasztása az ágyban, stb.
8:00-8:30
Reggeli, fogmosás
A közös reggeli remek lehetőség a családi intimitás átélésére, együnk a gyerekekkel egyidőben, ezzel örömet szerezve nekik.
A közös fogmosás sok mókázásra ad lehetőséget. 😊
8:30-9:30
Szabad játék
Ebben az időben a gyermek önállóan dönti el, hogy mivel szeretne játszani. Ösztönözzük, hogy találja ki, és valósítsa meg ötleteit, érdemes néhány eszközt kikészíteni a játszóterületére ötletadás céljából, minden nap mást, de ne legyen több kettőnél. Ezt csak akkor fogja használni, ha nincs ötlete mit játsszon (pl.: egy játék, amivel régen nem játszott, stb.) Gyakori, hogy rogyásig vannak a játékok a polcon, ők mégsem tudnak mit játszani, mert nem tudnak választani, nem látják át a lehetőségeket. A kevesebb néha több!
9:30-10:30
Kezdeményezés közös tevékenységre, játékra, tanulásra
Tízórai
Mikor már nem tudja magát lefoglalni, befejezte a játékot, esetleg elkezdene pörögni, rosszalkodni, itt adhatunk lehetőséget a gyereknek közös tevékenységre, játékra, fejlesztő foglalkozásokra. Ezt az időt adjuk meg neki, ne foglalkozzunk mással, érezze az aktív részvételünket és teljes figyelmünket. Lehet ez bármi, amit a kisgyerek szeretne, de mi is adhatunk ötleteket, feladatokat. A lényeg, hogy együtt csináljuk!
A közös játék után jól esik a finom gyümölcs. 😊
10:30-12:00
Játék a szabadban, séta, kültéri programok
A friss levegő és a mozgás elemi szükséglete a kisgyermeknek, anélkül nem érezheti jól magát. Bármilyen is az időjárás odakint, érdemes kint tölteni valamennyi időt, ahol szabad hangosabbnak lenni, gyorsabban szaladni, ugrálni, koszosnak lenni, sebeket szerezni.
Ha az idő nem alkalmas kinti játékra, csak sétáljunk el a boltba, esernyővel, gumicsizmában, vagy vigyük magunkkal őket a postára, bankba, könvyesboltba,stb.
12:00-13:00
Ebéd
Bele lehet vonni a gyermeket az ebédkészítés izgalmas folyamatába, vagy játszhat addig, amíg elkészül.
Lehetőség szerint együnk együtt a gyermekkel.
13:00-15:00
Csendes pihenő, alvás
Minden gyermek idegrendszerének szüksége van a pihenésre. A kiegyensúlyozott lelki állapot feltétele ez, tehát szenteljünk neki kellő figyelmet. Nem szükséges pizsamát venni, és ne húzzuk el a készülődéssel az időt. Meséljünk, vagy énekeljünk egyet, simogassuk egy ideig, majd hagyjuk pihenni.
A pihenés/alvás időtartama életkortól függ, változik!
15:00-18:00
Ébresztő, uzsonna, játék
A délutánok már szabadabbak, a játék lehet benti és kinti, tervezhetünk programokat, megkérdezhetjük a gyermeket, hogy mit szeretne csinálni. Ha úgy látjuk, hogy nem tudja elfoglalni magát, kínáljunk fel egy lehetőséget (1-et!), pl.: segíthet sütit sütni, telefirkálhatja a kidobásra szánt papírdobozt stb. vagy játszhat a játékaival. A lényeg ugyanaz, mint a délelőttök során, ha van időnk játsszunk vele, ha igényli (lehet, hogy csak 5percig van szüksége a jelenlétre, amíg magabiztos nem lesz az egyedüli játszáshoz). De intézzük el a magunk dolgát is, ami igazán fontos nekünk.
18:00-19:00
Vacsora, fürdés, fogmosás, készülés az esti lefekvéshez
Az esti rutinnak nyugodtnak kell lennie. Már nem sietünk sehova, van idő a beszélgetésre, ami a családi nevelés egyik alappillére, mégis gyakran háttérbe szorul. Legyünk kíváncsiak a gyerekek gondolataira, érzéseire, összegezzük a napunkat, mi volt benne a legjobb, mit szeretnénk máskor is csinálni, mert olyan jó volt. A fürdés egy intim gondozási helyzet, ami szeretetteljes, elfogadó környezetet igényel. Remek lehetőség a nap végén még egy kis minőségi időtöltésre.
19:00-20:00
Elcsendesedés, alvás
Életkortól, egyéni sajátosságoktól és persze az eltöltött nap intenzitásától függ, hogy ki mikor fekszik le aludni. Ebben az időben próbáljuk kerülni a hangos, mozgásos tevékenységeket, játékokat. Korlátozzuk le a játéklehetőségeket könyvnézegetésre, meseolvasásra, könnyedebb társasjátékokra. Tájékoztassuk akár többször is a gyermeket arról, hogy mennyi ideje maradt még a játékra ágyba bújás előtt. Az alvás előtti mese 4 éves kortól lehet folytatásos történet, így a gyermek várni fogja, hogy mesehőse milyen kalandokba keveredik legközelebb. Az elalvást segítő rítusok sokfélék lehetnek, és családonként eltérőek. Kísérletezzünk, és tartsuk meg azokat, amik nálunk beváltak.


Az időbeosztás egy becsült ajánlás, a szokásrendszerek családonként eltérnek, de alapul szolgálhat egy jól átgondolt napirend meghatározásához.

Az alábbi linken találhattok színezhető képeket a piktogrammok elkészítéséhez, persze ezek tovább bővíthetők. Magyarázzuk el, hogy melyik kép mit jelent, egy képet többször is használhatunk a napirendben.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Testvérháború

Jó, ha az embernek van testvére! Főleg, ha nem is egy, hanem több. Sok gyerek kéri az anyukáját, hogy legyen még egy baba a családban, mert ő is kistestvért szeretne. Egy testvér a legszebb ajándék lehet az élettől, de bizony vannak időszakok, amikor ezt a gyerekek nem feltételenül gondolják így. A testvérféltékenység természetes dolog, azonban a vele való megküzdés, vagy a jelenség helyes kezelése már nem magától értetődő. A szülőknek sok fejfájást okoz az örökös harc, veszekedés, verekedés, igazságtétel. Azonban elsősorban ők nyújthatnak segítséget ezen helyzetek megoldásához, és a jó testvérkapcsolat kialakításához. Vekerdy Tamás szerint, az elsőszülött gyermeknek nehezebb dolga van, hiszen ő volt egyedül. Neki kell alkalmazkodnia az új életkörülményekhez, amit a kistestvér okoz. A megváltozott környezet rengeteg új szabályt (főleg tilalmakat) és érzéseket szül. Az érzelmek komplexebbé válnak, a szeretet és a gyűlölet keveredik egymással. Előtérbe kerül a féltékenység, a

Kerekerdő meséi

Mást sem hallani a gyerekekkel foglalkozó szakemberek szájából, csak azt, hogy mennyire fontos a mese a kicsik életében. Olyan kifejezésekkel találkozhatunk, mint a meseterápia vagy a mesepszichológia. Van már Népmese Világnap, Mesefesztivál és mesekutató titulus is. Ezzel én sem szállok vitába, hiszen kétségtelen, hogy a gyermek egész személyiségfejlődésében szerepet játszik többek között a mesehallgatás. Igen ám, de egyáltalán nem mindegy, hogy ez milyen formában történik! Milyen a jó mese? Milyen szempontok alapján válasszunk? Nézzünk át néhány kritériumot! Milyen a jó mese? Élőszavas Boldizsár Ildikó (meseszakértő) történethallgatási transznak hívja azt az állapotot, amikor megszűnik a külvilág, gondolatainkat felváltják a belső képek, amik a hallott szöveg közben megjelennek. Ugyanez történik a mi esetünkben is, amikor egy izgalmas könyvet olvasunk. Éppen ettől a belső képalkotástól foszt meg minket a különböző készülékekből érkező külső kép, amit készen kapunk