Közeledik a Húsvét! A gyerekek rengeteg élménnyel gazdagodnak; csokikat keresgélnek a kertben, tojásokat festenek, dekorálnak, verseket tanulnak és locsolkodnak. Előkerülnek a nyuszik, a csibék, a bárányok, a barkaágak. Az egész csupa móka és játék. Olyan ősi ünnep ez, amiben mindenki megtalálhatja a számára leginkább tetsző aspektusokat. Lehet ez a keresztényéség legnagyobb ünnepe, vagy a pogány ősi kelta nap-éj egyenlőség és a magvetés ünnepe, vagy csupán a tavasz eljövetelének kezdete. Legyen szó bármelyikről is, mind magukkal hordozzák a varázslatot, a csodát! Ezt szeretnénk átadni gyermekeinknek, lássuk hogyan! Bármelyik megközelítést is preferáljuk, osszuk meg a gyermekkel az életkorának megfelelő ismereteket. A gyerekek értelmet keresnek mindenben. Addig kérdezgetnek, amíg meg nem kapják a számukra elégséges választ. Amit nem ismernek, annak is önkényesen jelentést adnak. Támogassuk ezeket a kérdéseket, és igyekezzünk jó választ adni rájuk: rövid, érthető, életkorának
Mást sem hallani a gyerekekkel foglalkozó szakemberek szájából, csak azt, hogy mennyire fontos a mese a kicsik életében. Olyan kifejezésekkel találkozhatunk, mint a meseterápia vagy a mesepszichológia. Van már Népmese Világnap, Mesefesztivál és mesekutató titulus is. Ezzel én sem szállok vitába, hiszen kétségtelen, hogy a gyermek egész személyiségfejlődésében szerepet játszik többek között a mesehallgatás. Igen ám, de egyáltalán nem mindegy, hogy ez milyen formában történik! Milyen a jó mese? Milyen szempontok alapján válasszunk? Nézzünk át néhány kritériumot! Milyen a jó mese? Élőszavas Boldizsár Ildikó (meseszakértő) történethallgatási transznak hívja azt az állapotot, amikor megszűnik a külvilág, gondolatainkat felváltják a belső képek, amik a hallott szöveg közben megjelennek. Ugyanez történik a mi esetünkben is, amikor egy izgalmas könyvet olvasunk. Éppen ettől a belső képalkotástól foszt meg minket a különböző készülékekből érkező külső kép, amit készen kapunk
